A fiú és a kígyó
– Azt ugyan soha! – kiáltotta dacosan a királylány.
Mikor megérkeztek az udvarhoz, a király elébük sietett, s a királyleány szépsége annyira elragadta, hogy így szólt a szolgájához:
– Nem is tudom mivel meghálálni ezt neked!
Menten felajánlotta kezét a királykisasszonynak, az azonban sötét tekintettel válaszolta: addig szó sem lehet minderről, amíg a király el nem hozatja a kancáit a csődörcsikójával együtt ide utána. Azt gondolta, hogy ilyen módon megszabadulhat, nem akart ugyanis férjhez menni, és azt hitte, hogy ezt úgyis képtelen lesz véghezvinni a király. A kancák egy nagy tenger alatti legelőn éltek, ahol csupán egy csődörcsikó vigyázott rájuk. Ez a csődörcsikó tüzet okádott, és olyan erővel rendelkezett, hogy azt gondolták az emberek, semmi sincsen, ami nála erősebb, és fölébe kerekedhetne.