A boszorkány nyárfája
A fiú át is vetette a fésűt a bal vállán, és a háta mögött egy nagyon sűrű, zöld erdő nőtt. A boszorkány azonban azon is áttört. A szarvas most ezt mondja a legénynek: „Dörzsöld meg a jobb szarvamat, abból előkerül egy köszörűkő. Ezt a köszörűkövet dobd el a bal válladon át, de ne nézz hátra!”
A legény átdobta a köszörűkövet a bal vállán, és lám, a háta mögött egy nagyon nagy, nagyon magas hegy emelkedett ki a földből. A boszorkány azonban azon is átkelt. A szarvas ekkor ezt mondta: „Dörzsöld meg a jobb szarvam, akkor kapsz egy kendőt. Dobd át ezt a kendőt a bal válladon, de ne nézz hátra!”
A legény átdobta a kendőt a bal vállán, és íme, a háta mögött egyszerre egy tűzfolyó keletkezett. A boszorkány ezen nem tudott átkelni. A legény ekkor leszállt a szarvas hátáról és megpihent. De nem tudott sokáig pihenni, mert valamilyen kunyhót kell emelni, ahol lefekhet. Most mindannyian munkába kezdtek. El is csodálkozott, hogy milyen gyorsan ment a munka: az egyik viszi, a másik dobálja, a harmadik emeli, a negyedik húzza, az ötödik elhelyezi, a hatodik befedi.