A boszorkány nyárfája
Amint a harisnyát kötötte, a fonalat balról jobbra tekerte. Ebben a pillanatban a tűzfolyó fölött megjelent egy vashíd, és azon átkelt a folyón a boszorkány. Most rohannak az állatok a boszorkány ellen. Az nem tudott mit tenni, mert a nagy sietségben a nyárfa mellett hagyta a botját. De talán nincs elég esze? Egy, kettő! Kész egy nagy gödör, és amikor, zsupsz, mind benne is vannak, rá egy háromhüvelyknyi vastag vasajtó, és most hová? A fiú meg a lány szorult helyzetbe került. A boszorkány csak nevet és kezd befűteni a fürdőben, hogy tisztára megfürödjön, majd elkészítse a reggelit. Amíg melegszik a fürdő, a boszorkány lefeküdt a napra. Még nincs elég meleg, a szarvas feje megszólal: „Te ostoba, mit sietsz azzal a fűtéssel? Csak három vasajtót törtek ki. Jó sokáig igyekezz, míg minden ajtó ki nem lesz törve.”
