Tükör lelke
Elhal a szó apó ajkán, hang megakad száraz torkán.
– Nyiss be hozzá, megláthatod, szándékát is megtudhatod; meg is hallod varázstévő átokszavát, meg is látod lányod boszorkányos dolgát.
Fémes tükröt tart kezében, imádságát rebegtében, amint tárul szűk ajtaja s előtte áll édesapja. Nagyot hökken, nagyot döbben szegény lányka, ajkán elhal imádsága; fémes lapját, anyja tükrét nagysebtibe odarejti ruhájába, gelebébe. Látja lánya nagy zavarát, restelkedő ábrázatát, ráncbaborul a homloka, szigorúan szól a szava:
– Mi az, amit elrejtettél? Miért hogy elveresedtél? Miket mormol vajákos szád? Miért bántod édesanyád, a mostohád?