Jermak
A Sztrogonovok ekkor ismét levelet küldtek a cárnak: “Földet adtál nekünk, s mi a te segítségeddel felvirágoztattuk azt; most Kucsum, ez az álnok fejedelem fellázadt ellened és el akarja foglalni ezt a földet, hogy azután elpusztítson bennünket. Engedd meg, hogy elfoglaljuk az Ural túlsó oldalán húzódó területeket; legyőzzük Kucsumot, s az ő egész földjét a te uralmad alá hajtjuk.”
A cár beleegyezett és így felelt: “Ha elég erősek vagytok hozzá, hódítsátok meg Kucsum földjét. De Oroszországból ne sok embert vigyetek magatokkal.”
Mihelyt megkapták a cár levelét, a Sztrogonovok utasították tiszttartóikat, hogy gyűjtsenek egybe sok népet, s főképpen azt kötötték a lelkükre, hogy toborozzanak kozákokat a Volga meg a Don vidékéről. Abban az időben ugyanis tömegesen kóboroltak a kozákok a Volga és a Don mentén. Két-, három-, sőt olykor hatszáz ember is bandába verődött, atamánt választottak és bárkára szállva, hajókat zsákmányoltak, s fosztogattak – télen pedig valamelyik partmenti városkában ütötték fel sátorfájukat.