Jermak
Nagy hahotára fakadtak ekkor a kozákok: – Lám te, Tyimofejics – mondták -, bölcsebb vagy nálunk; mi, tökfilkók hát nem kérdezünk semmit. Egy életünk, egy halálunk! Vezess, ahova akarsz!
– Akkor hát ide hallgassatok, fiúk! – szólt Jermak. – Elmondom, mi a teendő. A tatárok még nem látták, mennyien vagyunk. Szétválunk három csoportra. Az egyik csapat középen támad, úgy megy egyenest nekik, a másik kettő pedig jobbról-balról körülkeríti a tatársereget. Mikor aztán a középső csapatunk nekimegy, a tatár, úgy vélve, hogy csak ennyien vagyunk, mind előugrik majd. Akkor aztán oldalba támadjuk őket. Úgy bizony, fiaim. És ha levertük a tatárokat, nincs mitől tartanunk. Attól fogva mi leszünk itt az urak.