Erős János
– Hiszen hallottad, hogy az én táplálékom a szél!
A lány erre elmosolyodott, és azt gondolta magában:
– Várj csak, engem nem csapsz be!
Mikor a fiú megéhezett, ennek a nővérének is inni adott a kis üvegből. A lányt menten el is nyomta az álom. Ennek a lánynak azonban a nyakán is volt elrejtve két szeme, amelyik mindig nyitva volt, és mikor a homlokán levő két szeme álomra csukódott, a nyakán lévő két szemével akkor is mindent látott, ami körülötte történt.
János megint odament az anyjához szopni, mint eddig is mindennap.
Mikor aztán este hazaértek, és az apjuk megkérdezte a lányától:
– Az öcséd ma is széllel táplálkozott?