A zarándok és az Isten angyala
Mentek tovább s útközben egy olyan keskeny pallóhoz értek, amelyen egyszerre csak egy ember mehetett által. Azt mondja a zarándok:
– Üljünk le ide, mert látod-e, éppen most lépett egy ember a pallóra, várjuk meg, míg általjő.
A társa azonban nem hallgatott rá. Szembe ment az emberrel, s mikor ez szerencsés jónapot kívánt, megragadta, a vízbe taszította. Az bele is fúlt egyszeribe.
A zarándok ezen erősen megbotránkozott s elhatározta, hogy többet nem jár egy úton társával. A pallón túl egy keresztúthoz értek s itt azt mondta a társának:
– Én veled tovább nem utazom. Ha te keletre mégy, én nyugatra megyek.
