A csodaparipa
Mikor a legénynek elfáradt a jobb karja, átkapta a kardot a bal kezébe.
– Jaj, jaj! – sikoltotta a vénasszony -, ne üss agyon! Elárulok neked valamit, ami még hasznodra válik!
– Akkor hát mondd, de nyomban! – kiáltott rá a fiú, és kardját ütésre készen emelte a vénasszony feje fölé.
A vén boszorkány reszketve mondta:
– A ház mögött áll egy fa, annak a gyökerei alatt van egy hatalmas kő, és azon fekszik egy béka. Fogd ezt a békát, háromszor simítsd végig vele az öregember szemét, és végül vágd a homlokához olyan erővel, hogy darabokra szakadjon, akkor visszanyeri majd a szeme világát!
– Ez minden, amit mondani akartál? – kérdezte a fiú.