A csodaparipa
– Mik ezek itt? – kérdezte tőle az öregember.
– Agyonütöttem az erdőben egy bakot, annak a hat feje.
– Ejnye, te fiú, nem lesz ennek jó vége, ne menj többet az erdőbe!
A következő napon azonban a fiúnak még nagyobb kedve kerekedett, és még mélyebben bement az erdőbe, ahol még nagyobb volt a csend, mint előző nap, és még gyönyörűbb volt minden.
De egyszerre csak jött ám egy kilencfejű sárkány:
– Hé, emberfia! Egyetlen madár sem merészel berepülni az erdőnkbe, te pedig bemocskoltad azt, és megölted a fivéreimet. Vagy megvívsz velem, vagy megbirkózol. Melyiket választod?
– Birkózzunk!
Erre elkapta a fiút a sárkány, és olyan mélyen bevágta a földbe, hogy a válla is alig látszott ki belőle. De azért mégis meg tudta suhogtatni a kardját, és egyetlen csapással levágta a sárkánynak mind a kilenc fejét, aztán hazavitte a fejeket, és a kerítésoszlopokra tűzte.