A csodaparipa
A fiú erre ellovagolt a fához, és elhozta a mérhetetlen kincset, ami ott hevert. Mikor ezt is elvégezték, megszólalt a paripa:
– No, gazdám, mostantól kezdve már nincs többé szükséged énrám – és azzal eltűnt a fiú szeme elől. Valószínűleg visszament gazdájához, az öregemberhez.
A sellőt, a csődörcsikót és a kancákat azonban azután is állandó szolgálatban tartotta a király, és gazdagon, elégedetten és boldogan élt, hatalma teljében.