Az óriásölő
– Elaludtátok az őrködésetek idejét! – mondta a fiú. – Az életemet is eluntam, annyit őrködtem már!
– Hallgass, te ostoba, van is neked fogalmad az időről!
Végre aztán mégiscsak fölkeltek, és továbbmentek anyjukkal együtt. Hosszas utazás után elérkeztek keletre, a szent erdei kápolnához, ott elmondták imádságaikat, azután visszafordultak, és elindultak hazafelé.
Útközben a legkisebbik fiú többször elmesélte, mi történt akkor éjszaka, mit vitt végbe, amíg ők aludtak. Anyja és fivérei azonban kinevették, kigúnyolták minden alkalommal, mondván:
– Ó, te nyúlszívű! Szóval hősnek álmodtad magadat?
Végre hazafelé útjukban elértek ahhoz a fogadóhoz, ahol a királyleány lakott. Nem sok híja volt már az esztendőnek, és a királykisasszonynak röviddel azelőtt szép kisfia született.