Az Angyalbárányok
Második fiát is elküldi a szegény asszony szolgálni. Az sem volt jobb a bátyjánál. Ő is azon módon járt az öreg ember bárányaival. Ő is egy tál aranyat kért az öregtől bérbe’ a három nap elmultával. De a korcsmában, mikor hazafelé ment, mind elkártyázta a sok szép arany pénzt.
Ő is üres kézzel ment vissza anyja házába.
Szomorkodott a szegény asszony, hogy miből tartsa már ő gyermekeit, ha mindenük elfogy? s ha két nagyobb fia sem keres egy árva garast sem? – Legkisebb fia vigasztalta:
– Ne sirjon kend édes anyám, majd elmegyek hát én szolgálni, majd hozok én kendnek pénzt.
Az anyja váltig marasztotta, hisz ugyis kicsiny még, de a kis fiu csak elment egy reggel. A mint mén mendegél, találkozik az öreg emberrel.