Az Angyalbárányok
Volt egy szegény asszonynak három fia, kik közül a két nagyobbik nagyon lusta volt.
Elküldi az anyja a legnagyobbik fiát, keressen szolgálatot, mert már nincs egy betenni való falatjuk sem. – Nagy duzzogva utnak indult a fiu. Utközben találkozik egy öreg emberrel.
– Hová igyekszel édes fiam? – kérdi az öreg ember.
– Szolgálatot keresnék öreg apám uram, ha találnék valahol.
– Akkor csak maradj mindjárt nálam! mondja a jószívű öreg ember. Én nálam csak három napig tart az esztendő. Nem lesz egyéb dolgod, csak egy juhnyájam van, azt kell mindennap a legelőre hajtanod; de ha megindulnak, mindenütt nyomukban járj, ne tereld őket vissza, csak menj mindig a merre ők vezetnek. Itt van egy kis ládika, ebbe hozz haza egy csomót abból a füből, a miből majd a bárányok legelnek; itt meg egy kis üveg, ebbe hozz abból a vizből, a miből isznak. Én mindennap megnézem, hogy micsoda füből esznek s miféle vízből isznak.