Tél-Istenke szamócája
*
– Álmot láttam, varázsálmot – szól a lányka s ahogy ránéz kosarára, mint a kláris úgy piroslik Tél-Istenke szamócája.
Összeteszi két kis kezét, imádja két Istenkéjét, megvédőjét szükségében, segítőjét inségében. Nagy sietvést szalad haza, hó előtte, hó utána; viszi haza szamócáját, Virágbimbó szíve vágyát.
Nagyokat néz mostohája, Hófehérke szamócáját amint látja.
– Merre láttad meg az útját? Merre érik valóságos hó-szamócád?
– Valódinak valóságos, szamócának varázslatos.
– Hol találtad? Honnan hoztad?
– Réteken túl, kertecskében, ott termett egy tündérföldi gyümölcsösben.
– Mért nem hoztál sokkal többet?
