Molnár János uram, a kutya
Másnap egy kereskedőforma ember ajánlkozott, hogy megveszi a szamarakat tőle. Azt mondta erre Molnár János uram, hogy csak úgy adja el, ha egyebet nem ad nekik enni, mint kádárforgácsot.
Az meg is ígérte.
Elvitte aztán a két szamarat, másnap már kocsiba is fogta őket, hajtotta, ütötte-vágta, s az üres forgácstól meg elkezdtek girhesedni. Azt sem tudom, megvannak-e még, vagy felfordultak tőle.
Valami biztos lett velük.