A kis kárász
Volt egyszer, hol nem volt, az Óperenciákon túl, volt egyszer egy szegény ember meg egy szegény asszony. Öregek voltak, és a faluban ők voltak a legszegényebbek.
Eljárt halászni a szegény ember, s egyszer amint húzza a hálót, egy kis kárászt lát benne.
– Na, ha belejöttél a hálómba, te kis kárász, én meg hazaviszlek, odaadlak a cicának.
– Hallod-e, te szegény ember – szólalt meg az emberi hangon -, ne adjál oda a cicának, hanem jótettedért jót várj!
– Micsoda?! – Fogta a kis kárászt, visszalökte a vízbe.
Az öregasszonynak meg az volt az első szava otthon, hogy:
– Na, hé, fogtál-e valamit?
– Nem én, semmit, de nagyon megjártam.