Molnár János uram, a kutya
Egyszer egy pap szerelmes lett egy asszonyba. De nagy hiba volt köztük, mert az asszonynak férje volt. Az asszony azonban bűvös-bájosságot tudott, és elhatározta, hogy majd ő elegyengeti a bajt.
Egy vesszővel rálegyintett az urára, és azt mondta:
– Hét évig legyél komondorkutya!
Molnár Jánosnak hívták az urát, s így Molnár János uramból kutya lett. És az asszony máris azon volt, hogy elűzze a háztól.
Elindult Molnár János uram, összevissza szédelgett az országban. De ahogy jött-ment, egy helyen egy csapat birkát látott.
Oda tartott hát.
Észrevették azonnal a juhászok, hogy egy rém nagy komondor tart feléjük, szamárhátra ültek, hogy a kutyákkal elfogassák. Igen ám, de hiába acsarogtak rá a nagy juhászkutyák, Molnár János uram mind elkapta őket, szétdobálta. Mikor pedig odaértek a szamarakon a juhászok is, odament egyenesen a számadóhoz, és leült előtte.