Ördög-Pataka
Engem – szólt a kalács nevében a pap – mint magot földbe temettek, azután levágtak, később cséppel megvertek, onnan malomba kerültem, hol két kő között összetörtek, annakutána vizbe fullasztva tésztává gyúrtak; képes vagy mind ezt kiállani?
Az ördög kárörömmel mondá, mikép mindazon kínokat nevetve fogja a lélek birhatásáért kiállani.
Jól van, folytatá a pap a kalács nevében, végre pedig, mint tésztát égő kemenczébe vetettek.
Erre az ördög elpirult volna, ha fekete orczája engedé vala. Megszégyelve magát, hogy az oláh pap rajta kikapott, mert a tűzbe jutni kedvet nem érzett. Eltünt, de ott hagyta a leánynak a tanuságot, hogy legfényesb ékszerért is könnyelmü igéretet ne tegyenek.