Ördög-Pataka
Eljött a násznap, el a nászvigalom vendégei. Megkezdődött s folyt már a sok szertartással egybeszőtt lakadalom. A leány tökéletes boldogan érezte magát. De a mint a vigalom javában folyna, tombolást hall a pitvarban, kinéz, s mit lát ott, a nyalka kalmárt, ki kéjvágyó mosolylyal eljött, hogy az ékszerért neki igért silt átvegye. A leány sebesen, mint a gondolat, szalad, előveszi a neki szánt kötelet s átadja.
Most magyarázá ki magát a kalmár, mikép tévedés van a dologban, mert egyik kötelet, a más lelket értett: s kérte elégitené ki őt úgy, miként ő értelmezi, adjon neki lelket. A leány most látta át tévedését, magánkivül volt, nem tudta mit mondjan, mit tegyen. Ajánlt volna mindent, de lelket adni nem tudott, sőt szivet sem, mert az már el vala rabolva, ki volt cserélve. Azonban a kalmár nem tágitott, követelése mind feszültebb lőn, s mire a leány kereken megtagadta: egy bűvös lendület, s ki állt előtte? az elváltozott kalmár, egy valóságos ördög.