Tarkő
Csik és Gyergyó közt északkeletre
Egy vadon hegyláncz vonul keresztűl:
Felette tar kőszirtormok állnak,
Innen néz le a Tarkő keletrűl.
Mint a templom orgonája nélkül
Ékveszitett, s szinte puszta volna,
Ugy a Tarkő szirt-homloka nélkűl
Gyergyó, a szép kerek hegyi róna.
Szép tájék ez, hajdan a tündérek
Országának volt kedvelt vidéke,
Ott a szirten fénylett Tarkő vára,
Félvilágig látszék fényessége.
Ott élt Tarkő, a tündér-királyné,
És szivében őrze lángszerelmet:
A Feketetenger, hű jegyese,
Minden éjjel szép várába termett.
Föld alatt jött, titkos volt az útja,
Titkon dűlt ölére angyalának;
De megsejté a Szentanna tava,
S fenhangon kimondá a világnak.