Az őzike
– Édes kis testvérem, iszom én ebből a vizből.
– Ne igyál édes kis testvérem, mert majd rókává változol.
Megint szót fogadott a kis fiu, megint nem ivott.
Megint mentek, mendegéltek tovább. Már a kis fiu olyan szomjas volt, hogy alig tudott a lábán állani. Harmadszor is találtak egy kis őznyomot, az is tele volt vizzel. Azt mondja a kis fiu:
– De iszen kedves kis néném, tovább már nem állhatom ki, már ebből iszom.
– Ne igyál édes kis öcsém, mert majd őzikévé változol.
A kis fiu nem hallgatott rá, hiába kérte a nénje, ivott a vizből, menten őzikévé változott. Sirtak-ríttak mind a ketten, hogy most már mit csináljanak? de biz már azon nem lehetett segíteni.