A negyven királyfi és a hétfejű sárkány
Csampalak, úgy hítták a sárkányt, egy zabolát ad a királyfinak, és azt mondja neki: «Egy táltos száll ide mindennap legelni, fogod, ráteszed ezt a zabolát és mondod neki, hogy vigyen el Csinimácsin országába.»
Veszi a fiu a zabolát, és várja a táltos lovat. Száll a levegőben az aranyszőrű paripa, és mihelyt rajta a zabola meg a királyfi, megszólal hogy: «parancsolj kis szultánom». Hunyd be szemed, nyisd ki szemed, előtte Csinimácsin országa. Leszáll a lóról, a zabolát elteszi és bemegy a városba. Betér egy öreg asszony kunyhójába, és mondja neki, fogadja el vendégének. «Szivesen» feleli az öreg asszony, helyet mutat neki, és miközben szürcsölik a kávét, kérdi az öregtől az ország állapotát. «Egy hétfejű sárkány – beszél az öreg – roppantul beleszeretett a mi szultán-kisasszonyunkba. Évek óta folyik miatta a háború, és úgy nyakunkon az a szörnyeteg, hogy még madár se repülhet be az országunkba.»