A negyven királyfi és a hétfejű sárkány
Megszerette a lány a szép királyfit, örökös fogságából is szeretett volna szabadulni, fogja, rábízza magát a királyfira, és egy éjszaka kiszöknek a palotából, egyenesen Csampalak síkságára. Utközben megbeszélik, hogy megtudja a lány, mi a sárkány talizmánja és ha máskép nem, ezen módon pusztítják el.
Képzelhetni Csampalak örömét a szultán-kisasszony láttára. «Mily üdv, hogy jöttél, mily szerencse, hogy jöttél», fogadja a dev, de bárhogy dédelgeti, bárhogy kedveskedik előtte, egyre siránkozik a lány. Napok mulnak, hetek mulnak, nem szünnek meg a lány könyei. «Mondanád meg legalább a talizmánod – mondja egy nap a sárkánynak – hátha jobban telnének vele a napjaim.»