A nagy fa
Úgy lett, ahogy a holló mondta.
Vállára vette a csikót, és vitte, amíg a vállán egyre nehezebb lett. Egyszer aztán már nem bírta tovább, lehajította. A csikó megrázkódott, hatlábú táltos lett belőle. Azt mondja neki emberi szóval:
– Eddig te hoztál, most már ülj a hátamra, én viszlek tovább. Viszlek a sárkány kertjébe, s elhozzuk tőle a lányt!
Mikor odaértek, a sárkány épp aludt, a lány meg a kertben szomorkodott. Mondja neki az ácslegény:
– Gyere, most már hazaviszlek innen!
– Maradjunk, úgyis utolérnek.
De csak felültek a ló hátára, a sárkány lova meg rúgkapált, ordított utánuk.
– Kutyák egyék meg a húsod! Hollók igyák meg a véred! Nincs mit egyél, nincs mit igyál?! – ébredt fel a sárkány.