A kopasz nyakú ölyv kalandjai
– Hogy vagy? – kérdezte a nyulat.
– Köszönöm, nagyon melegem van – felelte a nyúl.
– Odafönn hűvösebb van – folytatta az a beszélgetést -, nem volna kedved repülni velem egyet?
– De hiszen odafent közelebb lennénk a naphoz, ott bizonyára még melegebb van – kételkedett a nyúl.
Az ölyv azonban pihentnek és frissnek látszott, úgyhogy a nyúl végül ráállt a dologra. Fölmászott az ölyv hátára, és már emelkedtek is, föl-föl a magasba.
Mikor az ölyv úgy gondolta, hogy a nyúl már eleget hűsölt, ereszkedni kezdett lefelé. Merész ívben bukott alá a magasból, a végén pedig ismét fölkanyarodott, úgyhogy a nyúl lehuppant a hátáról.