A hazug és a szót szóra mondó
– No, édes fiam, lehet, hogy igazad van, lehet, hogy nincs. Hanem azt mondom én neked, hogyha elállsz attól, hogy a királyhoz apellálsz, ne, itt van kétszáz forint.
A hazug megkapta a kétszáz forintot s felét a szót szóra mondónak adta, a vicispán pedig tovább hajtatott.
Így volt már a hazugnak százötven forintja és ötven mogyorófa-pálcája. Avval aztán tovább mentek.
Csak mennek, csak mendegélnek hetedhét ország ellen, túlonan túl, innenen innen. Egyszer látnak feléjük közeledni egy hatlovas hintót, amelyben maga a főispán ült. Elől inas, hátul hajdú, a hintó mellett pedig hat huszár nyargalt.
A főispán elhajtat a hazug és a szót szóra mondó mellett. Ennek is igen gyanusnak tetszett a hazug és a szót szóra mondó; azért megállította a hintóját s azt mondja a Jancsinak: