Veszedelem az erdőn
—Asszonynak visz?—kérdezte a leány, követelve.
Az erdésznek már vérben forgott a szeme, lüktetett az agya, dobolva dobogott a szíve.
—Annak viszlek;—felelte elszántan.
—Ha megcsal, megölöm; tudja ugy-e, hogy a kezemben volt az élete?!
Balázs elképedt. Felkacagott.—Ó te! te!!—egyebet nem tudott mondani; csak újra kacagott.
És magához rántotta a leányt.—Gyere!…
*
Így lett mégis „veszedelme” a vadorzó.
