Veszedelem az erdőn
—Én? Terád?!—kiáltotta az erdész. És csak restelte folytatni, amit gondolt,—hogy akár valamennyi őzet lelőhetné miatta.
A következő pillanatban ott csüngött a leány a nyakán. Ölelte, hogy majdnem megfojtotta. Balázs alig bírta kinyögni: vigyázz, jön valaki!
Csakugyan jött. A bokrok megint megzörrentek és egy kutya csaholt.
—Ez Tamás!—mormolta az erdész—a legjobb vadőröm. Bizonyosan ő is hallotta a lövést.
Egy szót sem! bizz rám mindent.—Azzal elkezdett kiabálni:—erre-erre Tamás!
A vadőr lihegve furakodott át a bokrokon.
—Ejnye,—mondta és lekapta a kalapját,—de megfuttatott a tekintetes úr! Legalább két kilométert szaladtam egy szuszra.