Mese a tizenkét fiúról, akik tizenkét nővért akartak feleségül venni
A fiú erre leengedte puskáját, eltette a pikkelyt, és továbbment. Nemsokára odaért a kunyhóhoz, ahol a boszorkány lakott. Bátran belépett, és így szólt:
– Átkozott boszorkány! Most tüstént teremtsd ide nekem a tizenegy bátyámat, különben agyonlőlek!
A boszorkány azonban éles nevetéssel így kiáltott:
– Ó, te bolond földi féreg! Lőj, ahányat csak akarsz, nekem azzal ugyan nem árthatsz! Mert tudd meg, hogy az én életem nem a testemben lakik, hanem messze-messze innen. Egy nagy hegy belsejében van egy tó, a tavon úszkál egy kacsa, a kacsában van egy tojás, abban a tojásban lobog egy láng: az a láng az én életem. Ha azt kioltanád, akkor az én életemnek is vége szakadna. Ezt végbevinni azonban lehetetlen, így hát te sem kapod vissza soha a fivéreidet!