A megtért farkas
Tahát mind az város népe nagy keáltással fogadást tőn, hogy az farkast mind éltig eltartják nagy jó kedvvel. Tahát mondá Sz. Ferencz: Fráter farkas! fogadjad te es mind ez város előtt, hogy az szilídséget,[20] kit én előttem felfogadál, hogy azt erősen megtartod. Ez farkas kedig, amint teheté, filének és fejének intésével felfogadá. Ez kegyes szent atya kedig mind az város előtt ez farkasnak esmég[21] miképen először hitét vevé rajta, kezet fogván, Sz. Ferencznek az ő jobb lábát kezébe adván. És mindezek meglévén, mind az egész város látván ez nagy csodálatos dolgot, elámélkodván igen nagyon örőlének ez szent embernek ájtatosságáról és ő nagy szentségéről, ki ilyen nagy csodálatos vígasságos dolgot és békességet szerze ez fene bestye között és emberek között, ki vala hallatlan mind kezdettől fogva. És felkiáltván mind az csillagos égiglen dicsérvén és áldván az teremtő Istent ő szolgájába Sz. Ferenczbe, kinek miatta teszen ilyen csodálatos dolgot.