A megtért farkas
És ime az városnak népe felfutván az kőfalokra, látniok ez csodálatos dolgot, miképen lenne dolga az bódog atyának az fene farkassal. És íme mindeneknek látására ez rettenetes farkas szája megtátván hertelen futamék Sz. Ferenczre, kinek ellene bódogságos Sz. Ferencz szent keresztnek jegyét vetvén, és legottan az farkasnak feneségét mind ő magátul, mind ő társátul tiltván megehníté,[5] és isteni hatalommal az ő futásának serénységét megtartá[6] és az ő megdühödt száját berekeszté, és ő tőle távol megálla. És legottan hozzája hívá, mondván: Fráter farkas, jöjj hozzám! És hozzá mene és előtte megálla. És mondá neki Sz. Ferencz: Krisztus felől[7] parancsolok neked, hogy se énnekem, se egyebeknek ne árts. Ime láss csodálatos dolgot! Legottan ez keménységes bestye[8] nagy alázatossággal feje lehajtván engede, és miképen szelíd bárány, ez szent atyának lábainak előtte, magát az földre bocsátá. És mondá neki Sz. Ferencz: Fráter farkas, te az tartományba igen sok gonoszt és nagy kárt töttél, mert úgy mondnak, hogy nem csak oktalan barmokat, de ki még ennél nagyobb, okos embereket es, kik vannak terömtvén az felséges Istennek személyére,[9] azokat es megszaggattad, megmardostad és megöldösted nagy kegyetlenséggel, minden írgalmasság nélkül. Azért méltó vagy minden kínra és nagy szörnyű halálra, miképen tolvaj és igen gonosz gyilkos. Te gonoszságodért minden ember te reád kiált, és te ellened zúgódnak, morgódnak[10] az ebek es, és az városnak halálos ellensége vagy. De atyámfia farkas, én tudom azt, hogy valami gonoszt töttél, mind a te éhségednek szükségeért tötted. Azért én ím ma azért jöttem te hozzád, hogy én te közötted és te ellenségidnek közötte örök békességet szerezzek; de úgy, hogy te miád[11] senki tovább meg ne bántassék; és én azt[12] fogadom te neked, hogy mindent, mit ellenek vétkeztél, teneked mind megbocsátják; úgy, hogy téged továbbá sem emberek, sem ebek nem háborgatnak.