Kecske a menyasszony
A lány ezt hallva megremegett, mert képtelen volt felfogni, hogy egy kecske beszélni tudjon.
„Ej, kecskécském, az eszembe sem jutott volna, hogy egyszer hallak megszólalni.”
„Hát, kedvesem, csak ne mondd meg a nővéreidnek, a bátyád tudhatja, de szigorúan meg kell fogadnia, hogy senkinek se mondja el. A testvéreid keményszívűek. De mondd csak, elmegyünk, vagy nem!”
„Elmennék, de hogyan?”
„Semmi, csak várj!”
A kecske kiment és mekegni kezdett. Azonnal ott termett egy négylovas ezüst hintó, két kocsissal, két szolgával. A szolgák mindkettejüknek ezüst ruhát vettek elő. A kecske levetette magáról a kecskebundát, kifordította, megrázta. Felvette az ezüst ruhát és szép lánnyá változott. A kocsisok megrázták az ostorukat és egy-kettő, a hintó nekiiramodott, és egyszerre az összegyűltek elcsodálkoztak, honnan kerültek ide. A kecske gazdája táncra kérte a kecskét és magában így gondolkodott: „Ha megszerezhetném ezt a szép lányt, mindjárt feleségül is venném!”
