A mestertolvaj
– Hát jó. Van a faluban egy gazdag paraszt, annak két szép ökre. Ha azokat ellopod nekem, akkor elhiszem, hogy mestertolvaj vagy.
– Meglesz, bátyámuram – fogadkozott a legény.
Másnap hajnalban elindult a legény az országúton a város felé. Még az este megtudta ugyanis, hogy a gazdag paraszt hajnalban a vásárra hajtja két szép ökrét. Megfelelő helyen elrejtőzött az út mellett, de előbb kitette az egyik aranypapucsot az út közepére. Valóban meg is jelent a paraszt nemsokára az út kanyarulatában, de csak az egyik ökröt hajtotta. Odaért a papucshoz, meglátta, és gyönyörködve forgatta a kezében, közben pedig így morfondírozott: “Örül majd a feleségem neki. Csak az a baj, hogy fél pár. De nem baj, veszek az ökör árán egy hozzá való fél párat, vagyis a bal lábast, mert ez csak a jobb lábas.”