A mestertolvaj
– Kedves bátyámuram, szeretem a lányát, adja hozzám feleségül!
– Nem addig a, te éhenkórász! Már hogy adnám olyan legényhez az én szépséges és gazdag lányomat, akinek még mestersége sincs, nemhogy vagyona. Tanulj előbb valami mesterséget. Aztán majd meglátjuk.
A legény már másnap hajnalban elindult, hogy mesterséget tanuljon. Alkonyatkor három emberrel találkozott az úton, és beszédbe elegyedett velük.
– Messze-e, te legény? – kérdezte az egyik ember.
– Messze, mert mesterséget akarok tanulni – így a legény.
– Akkor nem kell messze menned. Tarts velünk, tőlünk megtanulhatod a tolvajszakmát.
– Egyik szakma olyan, mint a másik. Megtanulhatom ezt is – egyezett bele a legény.