A kis ködmön
– Én megmondom néném asszony: sohase dugdossa kend azokat a csirkéket a kotló alá, majd ha a kotló héját lát, dugdosás nélkül is maga alá veszi őket.
Az asszony nagyon megörült a jó tanácsnak, mindjárt oda adta a legénynek a 300 forintot, az is megörült neki, mindjárt visszaindult.
– No hála Istennek – gondolta magában – megtaláltam mind a három bolondot.
Mihelyt haza ért, mindjárt elkendőzte a lyányt, két hét mulva a lakodalmat is megtartották. Többet aztán nem is hallottam felőlök, csak annyit, hogy lett nekik egy kis fiok, vettek is neki ködmönt, hanem azért a káposztáskő nem ütötte agyon, még most is boldogul élnek, ha meg nem haltak.