A kis ködmön
– No – azt mondja – még ilyen bolond embereket nem láttam, hanem most elindulok, addig megyek, mig három ilyen bolondra nem akadok, mint kendtek hárman, ha aztán akadnék, akkor visszajövök, elveszem a kendtek lyányát, ha az Isten is ugy akarja.
Elindult a legény, azokat ott hagyta a pinczében, hogy sirjanak mig nekik tetszik. Ment aztán mendegélt hetedhét ország ellen, talált egy embert, a ki egy nagy rakás diót vasvillával akart a padlásra felhányni; közelebb megy hozzá, megszólitja:
– Hát kend atyafi mit csinál avval a dióval?
– Én bizony nagy munkában vagyok, már fél esztendő óta mindég hányom ezt a diót, de sehogy se’ tudom felhányni, szegény ember vagyok, de adnék annak az embernek 300 forintot, a ki valami módon felszállitaná.