A két testvér
Öt évig uralkodott. A hatodik évben azután megtámadta őt egy másik fejedelem, aki erősebb volt nála; elfoglalta a várost és elűzte trónjáról. Ekkor a kisebbik testvér felkerekedett és visszatért a bátyjához.
Bátyja a faluban éldegélt, és nem volt se szegény, se gazdag. A két testvér megörvendett egymásnak és elbeszélték, hogyan folyt a soruk.
A nagyobbik testvér végül így szólt: – No lám, hogy igazam volt; én egész idő alatt csendesen, de jól éldegéltem; te meg király lettél ugyan, de mennyi baj ért emiatt.
Szólt erre a kisebbik: – Én bizony nem bántam meg, hogy akkor az erdőből a hegyre szaladtam; ha rosszul is megy most a sorom, de legalább holtomiglan lesz mire emlékeznem, neked pedig semmid sincsen, amire visszaemlékezzél.