A nagy siklókígyó

Olvasási idő: 2 Perc

Egy asszonynak volt egy lánya: Mása. Mása egyszer fürödni ment lány-pajtásaival. A lányok levetették az ingüket, letették a partra és beleugráltak a vízbe.

A vízből kikúszott a partra egy nagy siklókígyó, s összetekeredve reáfeküdt a Mása ingére. A lányok kijöttek a vízből, felvették az ingüket és elszaladtak haza. Mikor Mása odament a maga ingéhez, meglátta, hogy rajta fekszik egy nagy kígyó, botot vett a kezébe, s el akarta kergetni onnan, de a kígyó felemelte fejét s ezt sziszegte emberi szóval:

– Mása, Mása, ígérd meg, hogy feleségem leszel.

Mása sírva fakadt, s így szólt:

– Megteszek én mindent, csak add ide az ingemet.

– Eljössz hozzám feleségül?

Mása azt felelte, hogy “el”. És a kígyó lecsúszott az ingről s visszament a vízbe.

Mása felvette az ingét s hazaszaladt. Otthon elmondta anyjának: – Édesanyám, egy nagy kígyó reáfeküdt az ingemre, s azt mondta, hogy: légy a feleségem, másként nem adom oda az inget. S én ezt megígértem.

Az anyja nevetett ezen s így szólt: – Ezt te csak álmodtad.

Egy hét múlva egész kígyócsapat siklott Másáék házához.

Mása meglátta a kígyókat, megrémült s megszólalt: – Édesanyám, értem jöttek el a kígyók.

Az anyja nem hitte, de mikor meglátta, maga is megrémült, bezárta a pitvarajtót, be a szobáét is. A sok kígyó átkúszott a kapu alatt, bekúszott a pitvarba is, de nem tudtak bejutni a házikóba. Akkor visszakúsztak onnan, gombolyagba tekeredtek s nekivetődtek a kunyhó ablakának. Betörték az ablakszemet, lehulltak a szoba padlójára, felkúsztak a padra, asztalokra, kemencére. Mása elrejtőzött egy kemencezugban, de a kígyók rátaláltak, kivonszolták onnan s elvitték a vízig.

Édesanyja sírva fakadt és utánuk futott, de nem érhette el őket. A kígyók Másával együtt bevetődtek már a vízbe.

Szegény édesanya siratta a lányát, azt hitte, hogy meghalt.

Egy napon az ablaknál ült, s ki-kinézett az utcára. Egyszer csak meglátja, hogy Mása jön feléje, kicsi fiút hoz a karján, s kislányt vezet kézen fogva. Nagy volt az anya öröme, megcsókolta s megkérdezte tőle, hol járt s kié a két gyermek.

Mása megmondta, hogy övé a két gyermek., s hogy a kígyó feleségül vette s ott élt vele vízországi királyságában.

Anyja megkérdezte, jól érzi-e magát vízországi királyságban, s Mása azt felelte: jobban, mint a földön.

Az anyja kérte, hogy maradjon nála, de Mása nem egyezhetett bele. Azt mondta, megígérte a férjének, hogy visszatér hozzá.

– S hogy tudsz hazamenni? – kérdezte az anyja.

– Odamegyek, lekiáltom: “Oszip, Oszip, jöjj ki és vigyél le”, s ő kijön a partra s magával visz engem.

Azt mondja az anyja neki:

– Jól van, no, de hálj meg nálam.

Mása lefeküdt s elaludt, anyja fejszét vett kezébe, s elindult a vízhez.

Meg is érkezett a parthoz és a kígyót szólítgatni kezdte:

– Oszip, Oszip, jöjj ki, jöjj ki.

Hát a kígyó kiúszott a partra. Akkor Mása anyja a fejszével megütötte s a fejét levágta. Vörös lett a víz a kígyóvértől.