A kereskedő és a gonosz szellem
És íme, előállott a második öregember, akinek a két fekete kutyája volt, s mondotta:
– Ó, szellemek ura és királya, érdekes volt a történet, amelyet itt hallottunk, ám én még ennél is érdekesebbet mondok el, ha elengeded e szegény ember büntetésének másik harmadát.
– Elengedem – mondotta a gonosz szellem -, ha csakugyan érdekes lesz a történeted. Hát csak beszélj.
A MÁSODIK ÖREGEMBER ÉS A FEKETE KUTYÁK TÖRTÉNETE
– Úgy nézzétek meg ezt a két kutyát – kezdte a történetet a második öregember – hogy ezek az én testvéreim. Amikor édesapám a halálos ágyán feküdt, ezer-ezer aranyat hagyott reánk. Halála után boltot nyitottunk ezzel a háromezer arannyal, és szépen gyarapodtunk is. Egyszer azonban mit gondolt, mit nem az idősebb bátyám: azt gondolta, hogy pénzzé teszi az ő részét, portékát vásárol rajta, aztán elutazik idegen országba, ott próbál szerencsét. Úgy tett, amint határozta. Távol volt teljes egy esztendeig, ezalatt hírt sem hallottam felőle. Egy esztendő múlva beállít hozzám egy rongyos ember és alamizsnát kér. Jóformán rá sem néztem, csak úgy odanyújtottam neki az alamizsnát.