A kerek kő
– Beteszem még utóljára – mondja magában – ha lesz benne, jó, ha nem lesz, az is jó. Legyen meg az Isten akaratja! Vigyázva húzta fel a hálót, kiveti a partra s ime, egy gömbölyű kerek követ húzott ki a vízből.
– Ha csak kő, minek az nekem? Gyermekeim nem ehetik meg. A szegénynek még a szerencséje is szegény! – Ezzel a kerek követ beveti a víz kellő közepébe.
Beteszi a szegény ember újra a hálóját, megint megmozdul a káva, húzza nagy vigyázva s újra benne a kerek kő.
– Én Istenem, hát én már csak követ halászok? Biz Isten, szót se szólnék érte, ha oly gyomrot adtál volna, mely a követ is megemészti! – Ezzel a kerek követ újra behajította a víz kellő közepébe.