A kerek kő
A király erre emberek után kiáltott. A királyné sikoltozott, mert egy macska megkarmolta a karját s piros vére csak úgy csepegett a fehér selyemruhájára. A kis királyfiak meg torkuk szakadtából sivalkodni kezdtek. A nagy lármára és sikoltozásra végre beszaladtak a katonák, ki karddal, ki puskával s agyonverték a macska-tábort.
A gazdag ember nem volt se holt, se eleven. Csak úgy állt ott, mint egy gyermek, aki tudja, hogy rossz fát tett a tűzre s ezért kikap. De mint a gyermek is megugrik a verés elől, ha szerét teheti, úgy a gazdag ember is a nagy zavarban uccu, vesd el magad! kiosont a palotából és szaladt világgá.