A kapzsiság büntetése
Maszrúr sietve ment, amíg meg nem találta Ibn el-Káribit. „Engedelmeskedjél a kalifa hívó parancsának.” – „Hallom és engedelmeskedem” – szólt Ibn el-Káribi. „De – folytatta Maszrúr – azzal a feltétellel viszlek hozzá, hogy akármit kapsz, annak háromnegyed részét nekem adod, a többi a tied lehet.” – „Nem – vetette ellen Ibn el-Káribi -, legyen a fele a tied, a fele az enyém.” De Maszrúr makacskodott: „Nem!” – „Hát akkor legyen egyharmada az enyém, kétharmada a tied.” Hosszas huzakodás után Maszrúr végre elfogadta ezt a feltételt.
Felkerekedett hát Ibn el-Káribi, és elment Maszrúrral. Mikor megjelent az igazhivők fejedelménél, a kalifáknak járó üdvözlés után megállt előtte. Az igazhivők fejedelme így szólt hozzá: „Ha nem fogsz megnevettetni, hármat verek rád ezzel a bőrzacskóval.”
