A kapzsiság büntetése
Harún ar-Rasíd, az igazhivők fejedelme, egy éjjel izgatott és álmatlan volt, elhívatta vezírjét, Dzsafárt, Jahjá el-Barmaki fiát, és azt mondta neki: „Álmatlan vagyok, szorongás fogott el, nem tudom, mit tegyek.” Ott állt eunuchja, Maszrúr is, és elnevette magát. A kalifa megkérdezte: „Mit nevetsz? Azért, mert engem semmibe veszel, vagy pedig elment az eszed?” Maszrúr így felelt: „Igazhivők fejedelme, esküszöm a próféták nagyjára, akinek a sarja vagy, hogy nem szándékosan történt. De tegnap, mikor elmentem a palotádból, hogy járjak egyet, és a Tigris partjához értem, nagy néptömeget láttam; megálltam, hát egy ember nevetteti ott a népet. Úgy hívják, hogy Ibn el-Káribi. Most jutott eszembe valami, amit mondott, és azon nevettem. Bocsásd meg, ó igazhivők fejedelme.” Ekkor a kalifa azt mondta: „Hozd elém azonnal azt az embert.”