A hollókká varázsolt tizenkét fivér
– Te pedig ügyelj arra, nehogy leessen és összezúzza magát!
És elment a lány azzal a sassal, aki nagy szárnycsapásokkal szállt. Elrepültek így kettesben ahhoz a hegyhez. A hegy nagyon magas volt, még az égboltnál is magasabb. A lány azonnal kezdte beszúrni a hegyoldalba a botokat, és ment felfelé. Szúrta, döfte, már alig félversztányi út maradt, már fel is mászott volna, de váratlanul leesett az egyik bot. A lány, amint nézte a lezuhanó botot, ő is majdnem leesett, de a sas, amelyik ott ült a hegy lábánál, azonnal felrepült, az egészséges lábát beleakasztotta a lány batyujába, majd fel, fel, egészen a felhőkbe vitte őt. Elvitte egy nagy barlanghoz, majd ott letette.