A félig nyúzott kecske
Hanem mikor a medve meghallotta, miről van szó, termetét meghazudtoló fürgeséggel nyargalt a sziklák közé.
Mit tehetett a róka? Újból sírva fakadt.
Meglátta a sündisznó.
– Ejnye, ejnye, róka koma, mi dolog ez, sírni?! Mondjad csak, mi baj van, ha tudok, segítek!
Nagy nyögdécselve előadta bánatát a róka.
– Hát csak ennyi? Ezen aztán hamar tudunk segíteni. Gyere, mutasd az utat, merre laksz.
Elindultak szépen lassan, pedig a róka már türelmetlen volt, csak hát a sün nem tudott sietni.
– Megérkeztünk – szólt végre a róka.
Akkor fogta magát a kis sün, összegömbölyödött, hirtelen legurult a rókalyukba.
Pár pillanat múlva éktelen mekegés hallatszott, aztán két szarv, a kecskefej, végül a farok is előjött a lyukból, s mindez sokkal gyorsabban tűnt el a fák között. Nagy idő múlva a sün is előmászott.