A farkassá változott gyerekek
– Ha én megtalálnám, megcsókolnám, ha ember, és hagynám, hogy mivelünk éljen. Nézzetek csak körül – milyen az ágyunk! És egy korty teáért agyonverni egy embert? Azt már nem!
Kezdték átnézni a szobát. A legidősebb az ágy alá néz – senki. A második is megnézi – az ő ágya alatt sincs senki. Benéz a sajátja alá a legkisebbik – ott van.
– Mássz elő!
A lány előmászott. A legkisebb fiú így szólt:
– Ez biztosan a húgunk. – Mindjárt meg is csókolta, amint megígérte. – Most meg – mondta – velünk fogsz maradni. Mi nappal farkasok vagyunk, de éjjel emberek. De, húgocskám, ha kimész az erdőbe, nem számít, hogy a testvérünk vagy, széttépünk, hiszen farkasok vagyunk. Habár ismerünk, nekünk, farkasoknak az a dolgunk, hogy embereket marcangoljunk szét.