A farkassá változott gyerekek

Olvasási idő: 5 Perc Hol volt, hol nem volt, élt egyszer egy apa meg egy anya, akiknek három fiuk volt meg egy lányuk. Már nagyok voltak, de dolgozni nem akartak. Az anyjuk egyszer elátkozta őket:

– Bárcsak farkasokként elszaladnátok.

És hopp, azonnal mindegyik farkassá változott és, mint farkasok, szétfutottak. Elfutottak az erdőbe. Éjjel emberek, de nappal farkasok. Az erdőben felépítették a házukat, mindent el­rendeztek.

A lány egyszer megkérdezte:

– Mama, most miért vagyok egyedül? Hol vannak a bátyáim?

– Tudod – felelte az anyja -, egyszer azt mondtam, hogy szaladjatok el farkasokként – és ez egy varázsszó volt, így elátkoztam őket, és elfutottak.

– Nem tudná valaki megmenteni őket? – kérdezte a lánya.

– Nos – felelte -, kislányom, ha köpnék egyet és azt ismét lenyelném, ők visszaváltoznának gyerekekké, de én azt nem tudom lenyelni, mert szörnyen félek mindenféle kukactól, bogártól… Nem tudom megtenni.

Az a lány már nem volt kicsi, tudott fonni, szőni. Szőtt vásznat, a bátyjainak varrt fehérneműt és ágyneműt. És felkészült, hogy elmenjen a bátyjai keresésére. Amikor az anyja megmondta, hogy a fiúk merre futottak el, a lány is arra indult.

Megy, mendegél, egyre csak megy. Hosszú idő eltelt, míg elért az erdőbe. Látja, ott áll egy kunyhó. Bement a kunyhóba, de egy élő lelket sem talált ott. Az asztalon azonban ott volt három pohár teával, és mellette egy-egy abrakos tarisznya. És volt ott három ágy is. Ezt gondolta: „Biztosan itt lehetnek a bátyáim”. Akkor elővette az ágyneműt, rendbe tette az ágyakat, bevetette azokat és a fehérneműt is rátette az ágyra. Közben megéhezett. Odament az egyik pohárhoz, harapott egy kis kenyeret és ivott pár korty teát, a másik pohárnál is harapott egy kis kenyeret és abból is ivott teát, a harmadik pohárnál is ezt tette.

És egyszerre kopogást hallott. Már itt dobognak, látja, farkasok jöttek. Bemászott az egyik ágy alá. A farkasok, amikor a kunyhóhoz értek, emberekké változtak. Beléptek. Enni és inni kezdtek. A legnagyobb így szólt:

– No mi történt? A kenyerembe beleharaptak, a teámból ittak.

A második is megszólalt:

– No, mi történt? Énnálam is ez történt.

A harmadik szintén megszólalt:

– És ha megtalálnánk – kérdi a legkisebbik – mit tennénk vele ezért?

A legnagyobb mondja:

– Tudod mit? Széttépném, mint egy farkas.

A második ezt mondta:

– No, mit? Hiszen ha én nem vagyok farkas, agyonverném.

De a harmadik így beszélt:

– Ha én megtalálnám, megcsókolnám, ha ember, és hagynám, hogy mivelünk éljen. Nézzetek csak körül – milyen az ágyunk! És egy korty teáért agyonverni egy embert? Azt már nem!

Kezdték átnézni a szobát. A legidősebb az ágy alá néz – senki. A második is megnézi – az ő ágya alatt sincs senki. Benéz a sajátja alá a legkisebbik – ott van.

– Mássz elő!

A lány előmászott. A legkisebb fiú így szólt:

– Ez biztosan a húgunk. – Mindjárt meg is csókolta, amint megígérte. – Most meg – mondta – velünk fogsz maradni. Mi nappal farkasok vagyunk, de éjjel emberek. De, húgocskám, ha kimész az erdőbe, nem számít, hogy a testvérünk vagy, széttépünk, hiszen farkasok vagyunk. Habár ismerünk, nekünk, farkasoknak az a dolgunk, hogy embereket marcangoljunk szét.