Pacsirták és Csillag-lelkek
Szégyenkezve súgnak össze, restelkedve bujnak össze; szánják-bánják nótázásuk, csillagsértő ugrálásuk. Meglibbentik szárnyaikat, dalra nyitják dalfakasztó szájaikat. Felpislognak magas égre, csillagokra, üstökösre; nem zavarják soha többé nyugalmukat, fénylövellő világukat.
Nap világa nótát zengő pacsirtáké, est homálya fénykerülő csillagoké; fent a csillag ott villoghat, lent pacsirta ott csattoghat. És felcsendül énekszavuk, bús danájuk, víg nótájuk, Égi-Isten imádatos szent nevére, földön lakók áhitatos örömére.
