Mese a királyleányról, aki palotájából mindent látott, ami az országban történt
Akkor aztán a királyleány eljött az ablaktól. Nagyon rosszkedvű volt, s hát egyszerre csak megérezte a hajfonata alatt a tengerinyulacskát: odakapott, megragadta a kis állatot, és abban a pillanatban ezzel a kiáltással vágta földhöz:
– Takarodj a szemem elől!
A tengerinyulacska erre elszaladt a kereskedőhöz, és együtt visszasiettek a forráshoz. Újra belemerültek a vízbe, és visszaváltoztak: a kereskedő rókává, a nyulacska szép ifjúvá.
A fiú aztán köszönetet mondott a rókának e szavakkal:
– A holló és a hal tehozzád képest tökkelütöttek. De te valóban nagyon fortélyos vagy, azt meg kell hagyni.
A róka nagyon megörült ennek a dicséretnek, és jókedvűen futott be az erdőbe.
